Iskolánkról

Bemutatkozó videó:

A tiszakécskei gimnázium története

1963-tól 1998-ig

1962-ben országosan sok nagyközség kapott engedélyt arra, hogy 1963. szeptember 1-től gimnáziumi osztályt indíthasson az általános iskolával közös igazgatásban. Tiszakécske is élt a lehetőséggel, és elkezdte a munkát a település első gimnáziumi osztálya.
A kezdet éveiben a Kőrösi úti öreg és túlzsúfolt általános iskolában szorongtak a gimnáziumi osztályok. Az új utat kitaposók kemény és hálátlan szerepe jutott a tanulóknak és az őket tanító tanároknak egyaránt. A zsúfoltság mellett az eszközhiány is nehézséget okozott a természettudományi tárgyak tanításában és tanulásában. Ezek ellenére a tanulók és tanárok közös akarása szinte hihetetlen szép eredményeket hozott. Az első érettségiző osztályból a továbbtanulásra jelentkezettek 62,5 %-át  vették  fel  egyetemre  és  főiskolára, a következő évben ez 70 %, majd utána 72,2 % volt.
Az 1965/66-os tanévben két első osztályt tudott indítani az iskola. Sajnos, a szépen indult fejlődés a következő tanévben váratlanul és érthetetlenül megszakadt, nem jött össze egy osztályra való tanuló, így 1966-ban nem indult első osztály. Ezzel az iskola elvesztette a következő évekre a gimnáziumi osztályok indításának jogát. (Ma már ne kutassuk, hogy ezért ki vagy kik voltak akkor a felelősek.) Sodródtunk mi is azon települések felé, ahol már véglegesen megszűntek a hirtelen indított kis középiskolák, és szinte reménytelenné is vált az újraindításuk.
A nagyközség vezetői rádöbbentek arra, hogy mit veszít a település - hosszabb távra tervezett fejlődésében is - a középiskola megszűnésével. A szülők is lassan ráébredtek, hogy mit jelent a családoknak, a gyermekeknek, ha helyben járhatnak középiskolába, nem kell naponta busszal vagy vonattal bejárni a szomszédos városokba, és a családi közösség helyett a kollégiumi közösséghez alkalmazkodva végezni a mindennapi iskolai munkát. A község vezetősége - elsődlegesen Miskó István tanácselnök - a gimnázium életben tartása érdekében rendkívül jól sikerült tanácskozást szervezett 1968 őszén. A művelődési ház nagytermét megtöltötték a szülők, a még meglévő gimnáziumi osztályok tanulói, az iskola tanárai. Sikerült meghívni az akkori megyei tanácselnököt, több megyei tisztségviselőt és a Magyar Rádiót. Óriási vita alakul ki a gimnázium létéről vagy nemlétéről, a helyiek és a megyét képviselők között. A vitát a rádió riportere irányította, ügyesen képviselve a helyi gimnázium fontosságának és szükségességének érdekeit. Említsük itt meg a riporter nevét, hiszen sokat segített abban, hogy a megye vezetői kimondták az újraindításra az igent. A riporter dr. Eke Károly volt.
Az 1969/70-es tanévben egy első osztállyal szerénykedve, de ismét élt és dolgozott Tiszakécskén a gimnázium, természetesen még mindig az öreg iskolában. Ahogy teltek az évek, és újabb osztályok kezdték a középiskolai tanulást, a zsúfolt környezet ellenére javulgattak a tanítás feltételei, gyarapodtak a szertárak, szaporodtak a technikai eszközök is, melyek könnyítették a tanárok és tanulók munkáját.
A szaporodó tanulócsoportok régi gondként vetették fel Kécskén egy új iskola építésének szükségességét. Ennek a megvalósítása is megkezdődött, lerakták az Erkel fasori iskola alapjait, de - nyilván anyagi okok miatt - egy időre megállt az építkezés. 1973 végén, 1974 elején megteremtődött a lehetősége, hogy a tervezett építkezés első része az 1974/75-ös tanév kezdetére befejeződhessék.
Közben az 1974 szeptemberében indítandó gimnáziumi első osztályba jelentkezettek létszámával ismét gondok voltak. Az előzetes felmérések szerint csak 5 tanuló akarta itthon folytatni gimnáziumi tanulmányait. (Az okok kézenfekvőek voltak, de ezt már ne bolygassuk!) Ismét lépni kellett, mert ha másodszorra is elveszti Tiszakécske  a  középiskola működtetésének jogát, nem valószínű, hogy valaha is viszsza tudta volna szerezni.
Miskó István tanácselnök minden bel- és külterületi iskola nyolcadikos tanulóinak szüleit meghívta – és autóbuszt küldve értük – behozatta őket egy nagy beiskolázási megbeszélésre a művelődési házba. Itt megkérte Vincze János Nándor igazgatóhelyettest, mint a gimnázium jövendő vezetőjét, hogy mondja el terveit, elképzeléseit az iskola nevelési és oktatási munkájáról. Az elhangzottak után a szülők közül sokan nyilatkoztak úgy, hogy itthon járatják középiskolába gyermekeiket, annyian, hogy 38 tanuló kezdte meg gimnáziumi tanulmányait az első osztályban az 1974/75-ös tanévben.
Tehát ismét sikerült a középiskola folyamatosságát biztosítani Tiszakécskén.
Közben épült az új iskola. Nem gyorsan, de épülgetett. Hogy valóban meg tudjuk kezdeni 1974. szeptember 1-jén a tanítást, gimnazistáinknak is segíteniük kellett. Önként és önzetlenül sokan jártak be júliusban és augusztusban a mesterek után takarítani, szépíteni, csinosítani új iskolánkat. Az iskola új bútorait, felszerelési tárgyait mind a gimnazista fiúkkal hordtuk át a raktározó helyről, és rendeztük be a tantermeket, előadótermeket, szertárakat, irodákat, ebédlőt, konyhát stb.
Elérkezett hát a nagy nap, amikor diákjaink végre jó körülmények között, szép, új, tiszta tantermekben kezdhették meg a tanévet. Az új épület 10 tantermes volt, ahová a 4 gimnáziumi osztály mellett az általános iskola 7. és 8. osztályai is átjöhettek a régi iskolából.
Két év múlva megépült az új szárny is az iskolához, a tantermek mellett újabb előadóval és hatalmas tornacsarnokkal, így már a teljes felső tagozat átköltözött az új iskolába. A Kőrösi utcai öreg iskolában megszűnt a zsúfoltság, az alsó tagozatos tanulók vehették birtokukba az egész épületet. Ezzel a kécskei oktatás ügye nagyot lépett előre.
Tovább folytatódott az oktatást szolgáló fejlesztés, 1978-ban az iskola szomszédságában befejeződött az új diákotthon építése és felszerelése. A régi - diákotthoni célokra alkalmatlan - épületből 1979 januárjában átköltöztek a tanulók az új, modern - és dr. Tóth Géza diákotthoni igazgató által sok gondossággal és szakértelemmel berendezett - igazi diákotthonba. Természetesen ez a változás a tanyai és vidéki diákotthonos gimnazistáknak is óriási színvonalbeli emelkedést jelentett a diákotthoni életben és a tanulási lehetőségben egyaránt.
A tanulók tanulmányi választási lehetőségei egyre bővültek, részben a fakultáció bevezetésével, részben a nyelvtanárok számának növekedésével. A kezdeti szűkebb nyelvtanulási lehetőség 1977-re már előrelépett annyira, hogy tanulóink választhattak a német, angol, olasz, latin és orosz nyelvek között.
Az új tornacsarnok és a sportpálya közelsége a színvonalasabb testnevelésoktatást tette lehetővé, és lehetőséget biztosított tanulóink sportolási igényeinek kielégítésére is.
Újabb lépést jelentett a fejlődés irányába, hogy az 1982/83-as tanévre az iskola megkapta a párhuzamos osztályok működtetésére az engedélyt. Ebben a tanévben tehát már két első osztályt indítottunk. Ezt a megnövekedett felvételi létszámot állandósítani tudtuk, vidékről is egyre több tanuló jelentkezett gimnáziumunkba felvételre. Egyre erősödött iskolánk jó híre, melynek jó hírnökei voltak a nálunk végzett, illetve nálunk tanuló vidéki tanítványaink.
Régi óhaja volt a nevelőknek és a tanulóknak, hogy kapjon nevet a gimnázium. Évekig tartó viták után végre megszületett a közös döntés, hogy iskolánk Móricz Zsigmond nevét vegye fel. A nem kis időt igénybe vevő hivatalos engedélyeztetés után, 1982. november 5-én megtartottuk iskolánk névadó ünnepségét. Természetesen - számunkra e nagy napon - képviseltették magukat a megye különböző vezető testületei. Az avató beszéd megtartására dr. Czine Mihály professzor urat, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárát kértük fel, aki Móricz Zsigmond életének és munkásságának elismert kutatója.
Iskolánk névadójának tiszteletére és emlékének méltó őrzésére lakóhelyünk vezetői 1984-ben szobrot állíttattak Móricz Zsigmondnak iskolánk elé, melyet tanulóink ünnepélyesen felavattak.
Az 1985/86-os tanévre már minden évfolyamon két-két osztályunk volt, és a tanév végén megkezdtük a párhuzamos osztályok érettségiztetését.
Gimnáziumunk történetében újabb óriási jelentőségű eseményként az 1987/88-as tanévre felépült - csak a gimnáziumi osztályok számára - egy minden igényt kielégítő épületrész. Ebben a részben a tantermeken kívül vannak előadótermek, laboratóriumok, természettudományos tárgyak szertárai, számítógépterem, gépíróterem, rajzterem, tornaterem, nyelvi laboratórium, nyelvi termek, könyvtár, valamint központi stúdió, ahonnan a tantermekben, előadótermekben lévő színes televíziók az oktatáshoz szükséges képanyaggal és hanganyaggal láthatók el a szaktanárok kérései szerint.
Iskolánk jó felszereltségéhez kapcsolok egy epizódot: 1991-ben francia tanárcsoport-küldöttség látogatott magyar középiskolákat, akik hozzánk is eljöttek. Bemutattam nekik - tolmács segítségével - az iskolában éppen folyó tanítási munkát, a különböző szakmai helyiségeinket, azok felszerelését, ismertettem a tanulók foglalkoztatásának szervezését. A szemlélődés és beszélgetés végén a csoport vezetője - nem fiatal, nyilván sokat látott francia kolléga - megkérdezte: Magyarországon minden középiskola ilyen jól felszerelt? Gondolom, ezt nyugodtan elkönyvelhettük elismerésnek.
Az 1994/95-ös tanévben indította az iskola az első 6 évfolyamos gimnáziumi osztályt. Ez mostanra már folyamatos beiskolázási forma.Tehát iskolánkban 4 évfolyamos és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés is folyik, ezzel osztályaink száma 10-re növekedett.
Azoknak a tanulóinknak, akik érettségi után azonnal munkát akartak vállalni, vagy akik a továbbtanulási szándékuk mellett az elhelyezkedési lehetőségüket is biztosítani akarták, a fakultáció keretében gyakorlati fakultatív, azaz választható tárgyakat is oktattunk. Ezek: gépírás, számítógép-kezelői ismeretek, gépipari műszaki rajz, kémiai anyagvizsgálat és idegenvezetés. Ezekből a tantárgyakból szakmai záróvizsgát tehettek a tanulók, és sikeres vizsga esetén záróvizsga-bizonyítványt kaptak, a minősítés pedig a tárgy jegyeként került az érettségi bizonyítványba. Minden évben 25-30 érettségiző tanuló élt a záróvizsga-bizonyítvány megszerzésének lehetőségével. Sajnálatos módon az érettségi vizsgákat úgy szabályozták, hogy 1998-ban már nem tehetnek záróvizsgát azok a tanulók sem, akik esetleg ezek közül a tárgyak közül valamelyiket választott tárgyként tanulták. Tanulóink a rendelkezést ismerik, így egyre kisebb az érdeklődés e tárgyak iránt, és ma már csak a számítógép-kezelői ismeretek oktatását igénylik.
A levelező tagozatos gimnáziumi oktatás Tiszakécskén 1962-ben kezdődött, ez a kecskeméti Katona József Gimnázium kihelyezett tagozata volt. Ezekben az osztályokban a helyi tanárok tanítottak, de a Katona József Gimnázium tanárai vizsgáztattak. Ez a kihelyezett tagozat Tiszakécskén három tanévben működött, utána akik itt folytatták tanulmányaikat, be kellett járniuk Kecskemétre.
A mi gimnáziumunk az 1972/73-as tanévben indíthatta az első levelező tagozatos osztályt. A folyamatosság eddig biztosított volt, ma is működnek levelező tagozatos osztályaink.
Az elmúlt 35 év alatt - az első megtorpanással kiesett évek ellenére - 41 nappali tagozatos érettségi vizsgát tett osztályban 1219 tanuló érettségizett, a 22 levelező tagozatos osztályban pedig 344-en szereztek érettségi bizonyítványt. Összesítve 63 végzős osztályban 1564-en érettségiztek.
Mit is jelent ez városunk életében? Sokan továbbtanultak, egyetemi, főiskolai diplomát szereztek, közülük szép számmal itthon hasznosítják tudásukat. Példaként álljon itt a Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Az intézmény különböző tagozatain 90-en dolgoznak pedagógus képesítéssel, a 90 fő közül 47-en érettségiztek a mi gimnáziumunkban, tehát a nevelői létszám 52,2 %-a. És ez csak egy munkahely városunkban.
Érettségizettjeink közül sokan szereztek különböző szakmai képesítéseket, és jelentős a számuk azoknak is, akik itthon helyezkedtek el különböző érettségihez kötött munkahelyeken, és elismerésre méltón végzik munkájukat. Meggyőződésünk, hogy városunk társadalmi összetételét, társadalmi szintjét döntően meghatározza a gimnáziumunkban érettségizett, majd diplomát, szakmai képesítést szerzett, illetve érettségihez kötött munkahelyeken dolgozók nagy száma.
Jelentős az is, hogy gimnáziumunk révén 19 hozzánk közel fekvő településre jutott el városunk híre azok révén, akik nálunk érettségiztek.

Vincze János Nándor
tanár, igazgatóhelyettes

 

„A közoktatás ma nem azzal segíti a helytállást a munka világában, ha naprakész, gyorsan avuló, specializált ismereteket nyújt: a hangsúlyt az önálló tájékozódáshoz és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges műveltség elsajátítására kell helyezni.“

(Részlet a Védegylet: „Az iskola - bukásra áll?“ című tanulmányából)

A Móricz Zsigmond Gimnázium története az elmúlt évtizedben
(1998-2009.)

„A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk:
gyökerek és szárnyak.“
                        (Johann Wolfgang von Goethe)

Gimnáziumunk 1963 szeptemberében nyitotta meg kapuit a tanulóifjúság előtt, s kezdődött el a tanítás a Kőrösi úti általános iskola épületében. E középiskolai tanítás az általános iskolából nőtt ki, s indításától kezdve máig példaértékű összhangban működik együtt. Tanítványaink több mint 90%-a a helyi általános iskolából érkezik, s a gimnáziumban tanító kollégák közül jelenős számban tanítanak vagy tanítottak a felső tagozaton is és viszont.
Iskolánk szerkezetében az elmúlt évtizedben többféle változás is lezajlott. 2000. július elsejétől, a már addig is sokrétű feladatot ellátó, többcélú intézményi munka - általános iskolai, gimnáziumi oktatás, diákotthoni (ma már kollégiumi) ellátás - kiegészült a Kossuth utcai, addig Kiss Bálint nevét viselő szakiskolával. Iskolánkhoz csatolták a tiszabögi tagozatunkat. Intézményünk 2004-ben a speciális iskolával, 2007-ben az alapfokú művészetoktatási intézménnyel bővült. Ily módon egy intézménybe került a városi önkormányzat fenntartásában működő szinte összes iskola, de gazdasági önállóságunk megszűnt.
2008 elejétől visszakaptuk gazdasági önállóságunkat, ez azt jelenti, hogy iskolánk ad helyet az önkormányzati működtetésben álló összes intézmény gazdasági hivatalának is.
Többcélú iskolánk felelős vezetője az igazgató, irányító testülete az igazgatótanács. Minden tagiskola (hivatalos nevén intézményegység) élén helyi vezető áll. Összehangolt munkával segítjük egymást, koordináljuk munkánkat. Az eltelt évek közös sikerei igazolják, hogy az intézményegységek akarnak és tudnak együtt, egymás mellett dolgozni.

„Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet,
annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek.
Ez a nemzetek kultúrfokának … az első fokmérője.“
(Dr. Klebelsberg Kuno)

Iskolánk a 2001-2002-es tanévben belépett a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modelljét megvalósító intézmények sorába. A közoktatásban szerzett minőségfejlesztési tapasztalatainkat - újabb pályázat útján nyert lehetőségünket felhasználva - a környező települések iskoláinak bázisiskolaként adtuk át.
A programot tanácsadó közreműködésével valósítottuk meg, s 2003-ban zártuk le. Minőségfejlesztési csoportunk egy ideig önállóan dolgozott, majd több tanácsadó szervezet irányító segítségét nyertük el önkormányzati pályázatokon.
Igényfelméréseinket, vizsgálatainkat minden évben megismételjük. Mérjük partnereink elégedettségét, elégedetlenségét, a folyamatok irányát.
Minden intézményegységünk képviselteti magát a minőségfejlesztést támogató tanári szervezetben. Az iskola működését munkapartnereink, a szülők, diákok, tanárok, valamint a fenntartó és egyéb, velünk jogi kapcsolatba kerülő szervezetek igényeinek, elvárásainak megfelelően fejlesztettük.
2007-ben elkészült a Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény minőségpolitikájának soros bővülése, melynek aktuális törvényi indíttatása az oktatási törvény 2006. évi változása. A törvény megvalósítandó feladatként ismételten szabályozza az oktatási intézményekben működő minőségfejlesztést, melynek legfontosabb területe a pedagógus munkájának értékelése. Ez a minőségfejlesztési folyamat a 2008. évben tovább szélesedett, s mind a tanulók, mind a tanárok munkájának mérése fokozottan hangsúlyos szerepet kapott.

„Az oktatásnak olyannak kell lenni,
hogy a felkínáltakat, mint értékes ajándékot
és nem mint nehéz kötelességet fogadják be.“
                        (Albert Einstein)

Az elmúlt években egyre több kiváló, jó tanulmányi eredményű kécskei gyermek tanul gimnáziumunkban. Többen felismerték azt a tényt, hogy ha a gyermek akar tanulni, helyben is megteheti, és nincs kitéve azoknak a külső hatásoknak, amelyek - a szülői háztól távol - talán rossz irányba vezetnék a tizenéves fiatalokat.
Gimnáziumunkban jelenleg kétféle képzés folyik: általános tantervű négy évfolyamos és a nyelvi előkészítő évfolyammal induló öt évfolyamos.
A hagyományos, négy évfolyamos képzésbe a tanulókat jelentkezéseik, képességeik és tanulmányi eredményeik alapján soroljuk be. Sajnos, ezekben az osztályokban a lemorzsolódás mértéke jelentős. Felzárkóztatással, szövegértő és logikai feladatok gyakoroltatásával segítjük őket.
Nagy siker volt az 1994-től 2005-ig tartó hatosztályos képzés, mely időszak alatt 7. évfolyamtól a 12.-ig gimnáziumi képzésben részesültek a tanulók. Ezt váltotta fel a 2004-től megindult öt évfolyamos képzés, ahová 9.-től 13. osztályig járnak a tanulók.
Az öt évfolyamos képzés első évében, az általános iskolában már tanult angol vagy német nyelvet heti 13-15 órában tanulják a diákok. Nyelvvizsgára, illetve a közép- és emelt szintű vizsgákra a 10-13. évfolyamokon emelt óraszámban készülhetnek fel a tanulók. Diákjaink közül sokan a nyelvi előkészítő évfolyam után sikeresen letették a középfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsgát, amely később a diploma megszerzésének fontos feltétele.
Tanulóink egyéb módon is tökéletesíthetik nyelvtudásukat az iskola szervezésében. Tiszakécskének testvérvárosi kapcsolata van a németországi Lübbecke várossal. Ezen belül 1989 óta működik iskolánk diákcsere-kapcsolata a lübbeckei Wittekind Gimnáziummal. Az immár 20 éve tartó kapcsolat lehetőséget nyújt a tanulóknak a német nyelv gyakorlása mellett arra, hogy betekintsenek a német családok és az iskola hétköznapjaiba, továbbá közös projektet valósítsanak meg német diáktársaikkal. Az iskola szervezésében kisebb külföldi kirándulások során is kipróbálhatják, hasznosíthatják nyelvtudásukat, mint például a bécsi karácsonyi vásáron, melyre szintén évek óta eljutnak érdeklődő diákjaink. Gimnáziumunk 2006-ban a lübbeckei Wittekind Gimnáziummal meglévő partnerkapcsolata révén meghívást kapott egy Európai Uniós nevelési-oktatási projektbe, partnerprogramba. Először a spanyolországi Zaragozába, majd 2007 májusában a finnországi Jyväskylä-be és 2008-ban Svédországba, Stockholmba utazott iskolai küldöttség. 2008-ban az Europrojekt révén újabb testvériskolával, egy bécsi középiskolával vettük fel a kapcsolatot. 2007 őszén iskolánk adott helyt az Europrojekt tanári konferenciájának. Ezeknek a programoknak a keretében az angol nyelv gyakorlására is mód nyílik.
Az 1990-es évek végén felelevenítettük testvériskolai kapcsolatunkat a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Katolikus Gimnázium tanáraival és diákjaival. Örömmel tettük ezt, mert fontosnak tartjuk, hogy az intézményünkbe járó diákjaink és szüleik szorosabb kapcsolatba kerüljenek testvértelepülésünk lakóival.

„… mindenütt egyre nagyobb a verseny,
egyre differenciáltabb és összetettebb a világ,
ezért a felsőfokú tanulmányok ma már
olyan fontosak, mint valaha a középiskola.“
                        (Bill Gates)

 

Gimnáziumunk kezdetektől vállalta és később Pedagógiai Programjában is megfogalmazta azt a kettős feladatot, hogy tanítványaink egy részét felsőoktatási képzésre, másik részét érettségihez kötött szakmák tanulására készítjük fel.
Mindig is büszkék voltunk felvételi eredményeinkre. Így van ez most is, hiszen a nálunk érettségizettek közel 80%-a felsőoktatási intézményekben tanul tovább. Tanítványaink közül egyre többen választják a közgazdasági, jogi egyetemet, ahová komoly megmérettetés, emelt szintű érettségi vizsga letétele szükséges. Volt tanítványaink visszajelzéséből tudjuk, hogy legtöbbjük helytáll a felsőoktatási intézményekben, további diploma megszerzését is tervezi. Ez számunkra fontos információ, hisz gimnáziumunk egyik fő feladata felkészíteni diákjainkat az emelt szintű érettségi vizsgákra, és az egész életen át tartó tanulásra.
A továbbtanulni szándékozókat a tizenegyedik évfolyamtól fakultációs órákon készítjük fel az emelt szintű érettségi vizsgára. Az adott tanévben indított fakultációs tantárgyakat mindig a tanulói igényhez igazítjuk. Törekszünk arra, hogy használható, hatékony, egész életre szóló ismereteket adjunk át. Ennek szellemében készítettük, készítjük tanítványainkat a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségire is.
A gimnáziumunkban tanító pedagógusok fontosnak tartják a tehetséggondozást. A tehetség kibontakoztatásához nélkülözhetetlen a felkészítő tanárok szakmai munkája, irányító, embert formáló tevékenysége. Büszkék vagyunk arra, hogy tanítványaink kémiából, matematikából, biológiából, helyesírásból, történelemből, könyvtárhasználatból, utazás és turizmusból a megyei versenyeken dobogós helyezést elérve az országos döntőbe jutottak, és ott jól szerepeltek. A remek eredményeket többéves, komoly munka előzte meg, amihez nélkülözhetetlen volt a tanító nénik, majd az általános iskolai és gimnáziumi szaktanárok, felkészítő tanárok lelkes, odaadó, következetes, folyamatos munkája, a tanulók kiemelkedő képessége és szorgalma, a szülői támogatás, elvárás.
A nyelvi előkészítő évfolyam eredményeként növekedett az alsóbb évfolyamosok között a közép- és felsőfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma. Egyre több tanítványunk tett sikeres ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) vizsgát is.
2006-ban a Petőfi Népe napilap kezdeményezésére és segítségével SÉTA (Sajtó és Tanulás) nevű médiaismereti tanfolyamot tartottunk az iskolában. A tanulók írásait több héten keresztül olvashattuk.

„Az ember... nem fejlődhetik
eszes, bölcs, tisztességes és jámbor lénnyé,
csak ha a bölcsesség és jámborság
oltóágaival előzőleg beoltottuk.“
                        (Comenius)

Az oktatómunkától elválaszthatatlan a nevelés folyamata, sőt az utóbbi időben egyre inkább előtérbe került az iskolai nevelés. Igyekszünk a gyermekeket tanító valamennyi pedagógus ill. szülő nevelési elveit összehangolni.
A tanulók neveltségi szintjének, testi és lelki egészségmegőrző magatartásának javítása érdekében helyes magatartási szokásokat igyekszünk kialakítani. Megismertetjük tanítványainkat olyan alapvető erkölcsi normákkal, melyek pedagógiai programunk legfontosabb céljai.
Szorgalmazzuk a szelektív hulladékgyűjtést, hogy földünket tisztán megőrizzük a fiataloknak.
Az iskolai, városi rendezvényeken való részvétel, évfordulóink méltó megünneplése igen fontos feladat volt minden évben, hisz alapvető, hogy tanulóink szeressék, tiszteljék, becsüljék hazánkat, városunkat, iskolánkat, családjukat. A hagyományok segítenek bennünket abban, hogy megleljük helyünket a világban, ezért a szalagavató és ballagási ünnepségeinken, nemzeti ünnepeinken törekedtünk ezek megőrzésére.
Tanulmányi kirándulásokon, nyáron táborainkban, testvériskolai látogatásainkkor minden alkalommal színvonalas, színes program várta tanítványainkat, melyek közösségformáló, nevelő hatását kamatoztattuk.
Egyre több tanuló, pedagógus, szülő szeretné, ha az iskolai környezet szépülne, otthonosabbá válna, felszereltségében is megfelelne a kor követelményeinek.

„A műveltség jósorsban ékesség,
balsorsban menedék.“
(Arisztotelész)

A tanulni, új ismeretekkel gazdagodni kívánó emberek életében fontos szerepe van a könyvtárnak, a könyvtári munkának. Ehhez teremtettünk méltó helyet 2001-ben. Itt megvalósult a „legyen jó dolga a gyereknek“ elképzelés. Elősegítjük, hogy tanítványaink ismerjék meg és érezzék magukénak a tanulási lehetőséget, melyet a különösen nagy értékű, kulturált környezet tesz lehetővé. A Móricz Zsigmond Iskolai Könyvtárban nagyobb átalakítással egy légtérbe került az olvasóterem, a szabadpolcos rendszer, a tankönyvtároló és a folyóiratolvasó. A megújult formát a tartalommal is követjük, könyvállományát folyamatosan bővítjük. Színvonalas, középiskolai tanításhoz méltó zenetermet és 2007-ben pályázati pénzből a könyvtár melletti nyelvi szaktanteremben nyelvi könyvtárat rendeztünk be.
Folyamatosan fejlesztjük számítógépes gépparkunkat.
Három helyiségből projektorokkal felszerelt nyelvi szaktantermet alakítottunk ki, s nyertes pályázatunk díjából mobil nyelvi laboratóriumot vásároltunk.
Felújíttattuk az osztálytermeket: Kicseréltük a tantermekben a székeket, táblákat, és új függönyöket, valamint televíziós készülékeket vásároltunk. A lambériázás után otthonosabb lett iskolánk.
A tanításhoz szükséges szemléltető anyagok, eszközök pótlása, fejlesztése elkezdődött, de ezen a téren még van elmaradásunk.

Környezetünk jelentősen átalakult az utóbbi években. 2006-ban elkészült az épület előtti térburkolat. 2007-ben kiépültek a biztonságot szolgáló térfigyelő kamerák, elektronikus kapuk. Kellemes, sokak által kedvelt sétáló utca jelleget öltött a térség, amelyen megközelítjük iskolánkat. A tartalomhoz: a tudáshoz és a fiatalok neveléséhez méltó környezetet kapott.
Az önkormányzatunk odafigyel a munkánkra és környezetünkre. Bejárások után pótolják a feltárt hiányosságokat. Mi eredményeink növelésével köszönjük ezt meg: azzal, hogy a megyei, országos tanulmányi versenyeken tovább öregbítjük iskolánk, ezáltal városunk hírnevét.

„Oszd meg a tudásodat másokkal:
ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy.“
(Tendzin Gyaco - a Dalai Láma)

            Az elmúlt évtizedben a gimnáziumunkban folyó munka elismeréseképpen több volt és jelenlegi tanárunk kapott országos, megyei és városi kitüntetést.
2002-ben, a pedagógusnapon adták át először az iskolánk által alapított kitüntetést, a Móricz Zsigmond Emlékérmet. Ezzel az elismerő iskolai díjjal az iskolánkban végzett kiemelkedő pedagógiai munkát értékeljük.
Kimagasló teljesítményt nyújtó diákjainkat is éremmel jutalmazzuk az iskoláért, annak jobb hírnevéért végzett munkájuk megbecsüléseképpen. Legkiválóbb tanárainkat a pedagógusnapon, tanulóinkat a ballagáskor tüntetjük ki az iskolai díjjal.
Köszönöm az elődök és a jelenleg tanító pedagógusok megbízható, lelkiismeretes, gondos, becsületes, felelősségteljes munkáját, mely lehetővé tette, hogy a Móricz Zsigmond Gimnázium fennmaradjon, szolgálja Tiszakécske és a környékén élő emberek javát, érdekét.

Tiszakécske, 2009. március 17.

Nyitrainé Mudris Gabriella
igazgató