Mózsina - versek

 

9.B
Olyan jó a móka, hogy táncol a fóka
Beszállt a kopasz róka, kell neki paróka.
Leszált egy fecske is, de megölte a kecske.
Szomorú a macska, mert elment a halacska.
Ezért kopasz a féreg, kit belep a kéreg.
Nedves a fa, kell neki tufa.
Beszólt a bálna, de megette a málna.
Ezért megharapott a medve, mert rossz volt a kedve.
Viszont nagyon nagy a tarck, úgyhogy megérett a barack.
Mégis hiányzik egy arasz, nagyon sok a paraszt.

A táncoló fóka


11.B

A természet haragja

Mily szép helyek vannak e Földön,
Közel, s távol,
De a természet haragja
Elér téged bárhol.

A Fagyos tájakon,
Nem minden jó,
S nem minden móka,
Az Északi-sarkon didereg a fóka.

A hömpölygő vizeken tombol a bálna,
Az erdő mélyén a medvét várja a málna.
Az akvárium felett ott van a macska,
A másik meg izgul, hogy be ne kapja: ez a halacska.

Sok szegény, sunyi róka
Retteg, hogy mikor lesz belőlük paróka.
A téli álmából álmosan felkel a medve,
A fák csupaszától rögtön elmegy a kedve.

Tavasz köszöntekor jönnek a fecskék,
De addigra a káposztát már rég megették a kecskék.
A pusztán elkezdett nőni a tarack,
A fán pedig érik már a barack.

A fák szárain csúszik-mászik a féreg,
De a fán erős és kemény a kéreg.
A földeken a széllel összhangban a haraszt,
De nem győzi őket irtani a szegény, fáradt paraszt.

Most ülök a fa tövében és, mintha szólna hozzám a fa,
Meséli, mit társai láttak, a sok embert kiknek kezében volt tufa.
Az ásványkutatók dolgoznak keményen délig,
S a nap, míg én gondolkodám már lemegy félig.


12.B

Itt van már a Móricz Nap,
erre írtunk verset ma,
Nagy a móka, mert mászik a fóka
Hatalmas állatkert lett a suli,
Kupára vágyik minden tuti
Kerge macska
Ős ellensége a halacska.
A-sok B-sek nagy barátok
Velük vannak a tanárok,
Betépett a bálna
Szeme, mint a málna.
Nagy buli volt szerdán
Kristóf 18 lett most már
Haja is jó nagy
Habár most majd elfedi a sapka.
Mézet evett a medve
ezért jobb lett a kedve.
Kristóf is megmondta
Kicsi a fecske mint a kecskébe a tejecske.
Megnőtt már a tarack
jobb lenne egy barack.
A fa csupa féreg
ezért rohad a kéreg.
Fáról lehullott levélből lesz a haraszt
ami nem zörög ha nem fújja a paraszt.
S végül minden fa rímel a tufára
Mi meg számítunk a kupára.